[35-16] [15-1]
Szeretettel: Csibe és Babuci
|
|
|
|
BUJDOSÓ IMÁJA
Wass Albert
Uram, ki fönt az égben
lakozol a fényességben,
gyújtsd föl szent tüzedet
az emberek szívében.
Az emberek agyára
áraszd el bölcsességed.
Értsék meg valahára
mi végből van az élet.
Arasznyi kis idő csak,
mely ajtódig vezet.
De előre csak a jó visz,
a gonosz vissza vet.
Legyen megint az ember
képedre alkotott!
Utálja meg már egyszer
mit maga alkotott.
Romlandó kincsekért
ne törje magát senki.
Igyekezzék helyettök
jobb kincseket szerezni.
Jó tettek nyugalmát.
Derűt és békességet.
Mit el nem fúj az orkán
s rontó tűz meg nem éget.
Gőgből és gyűlöletből
mindent, mit föltalált:
vedd ki Uram kezéből
a keserű pohárt.
Rémségek éjszakáját
váltsad föl virradatra.
Az emberi világot
szebbre és igazabbra.
Hogy törvények közt az első
a szeretet legyen.
Üljön jóindulat
a kormányszékeken.
Az igazság előtt
hajoljon meg a fegyver
s élhessen szabadon
e földön minden ember.
És legyen egy akol.
És egy legyen a pásztor.
Növelj pásztorbotot
virágzó rózsafából.
S ha mindeneket szépen
elrendeztél ekképpen:
a népek közt, Uram
nekem is van egy népem.
Ha érdemét kegyednek
a szenvedéssel méred,
úgy egynek sincsen annyi
szent jussa, mint e népnek.
Mások bűnéért is
őt verte ostorod.
Sok súlyos nagy keresztet
szó nélkül hordozott.
Legjobb fiait vitte
mindég a Golgotára
s jótettének soha,
csak bűnének volt ára.
Uram, adj békességet
a Kárpátok között!
Sehol még földet annyi
könny s vér nem öntözött.
Sehol még annyi színes
nagy álom nem fakadt
s árvábbak prófétáid
sehol sem voltanak.
Sehol annyi virág
és sehol annyi bánat.
Szeresd jobban, Uram,
az én szegény hazámat!
Bár megtagadta tőlem
a békét s kenyeret:
engem sújtasz, Uram,
amikor őt vered.
Mert népem. Fajtám. Vérem!
Fájdalma bennem ég!
Szánd meg Uram Isten
Attila nemzetét.
Adj békés aratást
sok vérvetés nyomán.
Nyugodjék meg kezed
gondverte otthonán.
S ha áldásod e földön
elért kicsinyt, nagyot:
jussak eszedbe én is,
ki bujdosó vagyok.
A Kárpátok alatt,
ahol apáim éltek,
rendelj ki nekem is
egy csöndes menedéket.
Csak akkora legyen, hogy
elférjek én s a béke.
Nézzen az ablakom
patakra, fára, rétre.
Kenyér mellé naponta
jusson egy szál virág
s láthassam, amint Téged
dicsér egy új világ...
Uram, ki fönt az égben
lakozol fényességben,
hallgasd meg kegyesen,
hallgasd meg könyörgésem.
-----------------------------------------------------------
Kellemes napot kivánok:)
Kati és Macsekok |
Reviczky Gyula: Pünkösd
Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szivek megnyilnak.
Hogy először tünt fel a világnak:
Tüzes nyelvek alakjába' támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
Hirdeté a győzedelmes eszmét.
Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világitó sugaradat áldja.
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!
Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!
-------------------------------------------------------------------------------
Kati és Macsekok:):) |
A nap mintha szétömlene, s bár mindenüvé jut belőle, mégsem apad ki. Ez onnan van, hogy szétömlése tulajdonképpen kisugárzás. Ettől a kisugárzástól kapta a "napsugár" is a nevét. Hogy milyen a napsugár, azt megláthatod, ha megfigyeled a sötét helyiségbe valami résen át behatoló napfényt: egyenes sugárban terjed, mintegy nekifeszül az útjában álló szilárd tárgynak, amely elzárja előle a mögötte levő űrt. - Ott megáll, el sem csúszik, le sem esik. Ugyanígy kell értelmednek áradni és szétömleni: de nem kiapadni, hanem folyton sugárzani - a szembenálló akadályokra nem erőszakosan vagy szenvedélyesen ráfeszülni, nem esni le, hanem ott maradni, és azt, ami a fénye számára hozzáférhető, megvilágítani. Ami pedig visszautasítja, az maga magát fosztja meg a fénytől.
Szép napot:)
Kati és Macsekok |
Végre itt van a hétvége,
kimerített ez a hét,
várva várom napok óta:
jön a szombat, aludnék.
Alig pirkad, hajnal hasad,
félálomban eszmélek:
jaj, de jó a szombat reggel,
Isten ments, hogy felkeljek!
De a cicák máshogy vélik,
szerintük ez helytelen,
hogyha én a kelő nappal
a hasamat süttetem.
Vizes nózi orromhoz ér,
elfordítom a fejem,
Haramia nem adja fel,
tappancsa a kezemen.
Honesty is akcióban,
a hátamon elterül,
dorombolás sztereóban -
minden halad remekül.
Összedolgozik a két macs,
megdagasztják vállamat,
akupunktúra szükséges,
felemelő pillanat!
Majd amikor úgy látják, hogy
nem használ itt semmi sem,
Hony cica úgy gondolja,
mosdásra van szükségem…
Próbálkozom még egy kicsit,
hátha mégis alhatnék,
de úgy tűnik: leányálom,
amiben reménykednék…
Kezdődik a kergetőzés,
útban vagyok, gondolom,
jól irányzott cicatoppok
landolnak a hátamon.
Gazdi tervez, cica végez…
sóhajtozva felkelek,
nincs mit tenni, ha a cicák
úgy döntenek: éhesek.
Morgolódom, mindeközben
felnyitom a konzervet,
úgy tűnik most, hogy a cicák
bajszuk alól nevetnek.
Visszadőlök, mostmár aztán
nincsen lelkifurdalás,
csak azért is megpróbálom,
hátha nem lesz támadás.
Félálomban még felfogok
egy-egy könnyed huppanást,
egyik jobbról, másik balról -
elfáradtak a cicák.
Nyugalom és dorombolás
közben köszönt ránk a nap,
béke honol cicák táján,
én kelek, ők alszanak
-----------------------------------------
Szép napot:)
Kati és Macsekok |
"Mondd, mit teszel, ha nem lesz holnap, hogy elmondd, amit el kell mondanod? Mondd, mit teszel, ha nem lesz holnap, hogy megtedd, amit meg kellett volna tenned? Mondd, mondd, mit teszel, ha hibázol, újra és újra, és nem lesz rá lehetőséged, hogy jóvá tedd? Mondd el, mire vársz, hogy lépj, hogy boldog légy? Miért élsz tovább úgy, ahogy soha nem akartál? Mondd, mit ér az élet, ha a boldogság messze jár? Mit érnek az évek, ha nem hiányzik, aki vár? Mondd el, mit kellett volna tenned, és mondanod, ha lett volna még egy holnapod?"
Kellemes napot:)
Kati és Macsekok |
Puszta Sándor:
Bennünk fénylő csillag
sírásra görbült a szánk
mikor a legszebben akartunk énekelni
gyáva lett bennünk az öröm
ahogy boldogok akartunk lenni
induljunk szívünk dzsungelében
az embert megkeresni
a jóságot még ma
el kéne kezdeni
óh bennünk fénylő csillag
merj már megszületni
----------------------------------
Csoda szép napot
Kati és Macsekok
|
Szia!
Csoda szép az oldal.:):) |
Az életem országút, néma út,
Mely messze, messze szakadékba fut
És rajta sár és rajta téli fák
És távol, távol egy csillagvilág.
Az életem mély kút s én nézem őt
S szédülve állok a holt víz előtt
És távol, távol csillag csillog ott,
Egyetlen fény, a mélységbe lopott.
Az életem, magányos életem
Nem is enyém tán s mégis szép nekem,
Mélázva nézem s mint kitett gyerek
A messze csillagfényre figyelek
Kati és Macsekok |
Nagyon klassz az oldal!
Örülünk, hogy megtaláltuk az Öreg néne őzikéjét, ami az egyik kedvenc mesénk.
Hiányoljuk azonban, hogy Frakk még csak említésre sem került. (Ezt hivatalból meg kellett jegyeznem, Zsuzsi, a vizsla.) |
[35-16] [15-1]
|